Nálam műveltebb emberekre vár majd a feladat, hogy megmondják, hol kódolták belénk a régi dolgok iránti perverz vágyat, de tény, hogy ösztönösen gerjedünk a régi dolgokra. Elég csak példaként említeni a különböző művészeti irányzatokat a reneszánsz kortól kezdődően - az egész ókori görög kultúra formanyelvének átemelésével indult, majd folytatódott az olyan stílusokkal, mint a neoromán, neogótikus, neoreneszánsz, neofiat500 és még folytathatnám a listát a történelmi idővonal hosszán keresztbe-kasul ugrándozva. De nem ezt teszem, hanem előveszem a szekrényből jó öreg Nokia 3310-esem és búsan elmélázom azon, hogy miért kellett megtörténnie annak, ami történt. Nos igen, ez egy másik tipikus emberi tulajdonság: azon agyalunk, miért történtek azok a dolgok, amik történtek, aztán hagyjuk őket ismét megtörténni.
Amikor anno megvettem, megkérdeztem az eladót a Pannon GSM üzletben, hogy ki lehet-e cserélni az uncsi kék-fehéret erre a színre. Ki lehetett, így nekem ilyenem volt.
Pusztán informatív jelleggel elmondom a tényeket. A Nokia néhány éve eladta mogiltelefonos divízióját a Microsoftnak, akik előbb a finn legenda nevében, majd később Microsoft Mobile-ként dobták piacra a cég Windows-os telefonjait. Nem kívánom elővenni azt a meddő vitába torkolló kérdést, hogy jók-e vagy sem, mert épp annyira vagyok hithű MS Mobile felhasználó, mint más hithű Androidos. Vagy keresztény. Majd megérkezett a hír, hogy a régi csapat visszavette a jogot az amcsiktól és új telefon fejlesztésébe kezdtek, ezúttal Android rendszeren. A személyes véleményem az, hogy aki igazi Nokia fan, annak már ez a hír elegendő volt, hogy megdobbanjon a szíve, még akkor is, ha a szokványos felirat köré egy teljesen átlagos androidos eszközt építettek fel a finnek kínaiak. De a Nokia nem érte be ennyivel. Valószínű érezték, hogy néhány közepes okostelefon elveszik a sokaságban, kellett villantaniuk valamit, ami nagyot szól. Valamit, ami megrengeti a világot. Valamit, amire felkapja a fejét mindenki, aki betöltötte a 25. életévét. Valamit, ami reaktív ösztönöket vált ki a vásárlóközönségből. Ezért elővettek egy olyan nevet a múltjukból, ami önmagában többet mond minden szónál. Egy számsort, amit ha random kiejtünk a szánkon random helyen, garantáltan valaki azt kiáltja, hogy Snake II, vagy Space Impact, vagy Xpress on!
Igen, a Nokia menedzsmentje a nagy újjászületés örömére előhúzta a zakó zsebéből a jokerlapot, vagyis a retró kártyát. Mindig működő recept, mert az emberek akarják azt, ami adja a retró hangulatot, ennek ékes példája az újkori Fiat 500 és a könnyed magyarázhatóság kedvéért maradok is egy pillanatig ennél a példánál.
A Fiat 500 zseniális. A régi is és az új is. A régi azért, mert egyszerű, elérhető árú, jól fenntartható motorizációt biztosított a tömegeknek. Az új pedig azért, mert az örök klasszis formát és a hozzá társuló érzelmi töltést a modern körülményeknek megfelelő és minőségi formában bocsájtotta a vásárlók rendelkezésére. Kisautó az új Fiat 500? Fenéket, egy hatalmas dög, pláne az eredetihez képest, de működik. Eladható, mint autó és mint termék, sőt, meg merem kockáztatni, hogy az őse nélkül is egy eladható termék lenne. Mert az olaszok megértették azt, amit a finnek nem voltak hajlnadóak: lehet, hogy egy régi érzés farvizén szörfözünk, de attól még a terméknek is jónak kell lennie, különben bukó van.
És itt jön a képbe a 3310. Az új évezred szülte, és új dolgokat hozott el a hétköznapi mobilozásba. Az előtt is volt már egy viszonylag széles választék a mobilpiacon, de a telefon vagy relatíve olcsó volt és relatíve gagyi, vagy veszettül drága. A 3310 csodája abban rejlett, hogy egyszerre tudott olcsó és jó lenni és ez tette a valaha volt talán legemlékezetesebb mobiltelefonná. Téved, aki azt állítja, hogy a legtöbbet eladott is, hisz csak 12. az örökranglistán (a dizánjfenomén Motorola V3 Razr és az iPhone 6 is bőven előtte áll a sorban*), de az az ordító újdonság, amit nyújtott, azt hiszem, az én generációmnak egy örök etalont állított.
Valójában erre gondoltunk, amikor az új Nokia 3310-re gondoltunk.
És akkor felmerül a kérdés, mit is vártunk attól, hogy a Nokia visszahozza a 3310 nevet. Azt, hogy egy olcsó, de igazán jó telefont kapjunk? A mai mobilos piacon azt gondolom, ez egy irreleváns gondolat. 17900 Forintért hasonló funkcionalitást kapunk, ráadásul egészen vállalható fizikumban, mint egy lényegesen drágább eszközben - a 3310-est is valahova ide árazzák. Valami úttörő dolgot? Az rizikós vállalkozás, pláne egy visszatérő, új-régi gyártótól. Egy jó homage-t a régi utánérzetével, de modern funkciókkal? Nem. Amit vártunk, az a 3310-es. Azt vártuk, hogy a gyártó felszereli a régen lebontott gyártósort, és ha majd májusban bemegyek a szolgáltatóm üzletébe, akkor kérhetek a raktárból egy vadonatúj 17 éves telefont. Ennyi. És innentől kezdve bármivel is előállhatott a Nokia, az semmiképp sem érheti utol az őst. Ugyanakkor...
Attól még, hogy saját maguk árnyékából kell indulniuk, megtehetik, hogy valami jót adnak ki a kezükből és valahol legbelül reménykedtünk mi, igazi rajongók, hogy a végeredmény valami zseniális lesz. Nyilván nem várható el, hogy piaci siker legyen egy közel 2 évtizedes múltú eszköz, kell az újítás, a modernizáció, így senkinek sem okozott meglepetést, hogy a gyártó modern technológiákhoz nyúlt, így került a retro készülékházba egy 2007 körüli technika. Hahó, jelzem, 10 év! 65 ezer színű kijelző, GPRS. 2 megapixeles kamera, 16 megabájt memória (jó, bővíthető) és... és ennyi. Bocsánat, extraként említik még az SMS és MMS szolgáltatást. Finoman jegyzem meg, hogy az eredeti 3310 megjelenésekor az volt a nagy kunszt, hogy összefűzötten tudott sms-t küldeni, és az MMS sem sokkal később jelent meg a gyártónál. És tudjátok mit? Még mindezek ellenére is azt mondom, hogy ez egy tök jó alap lenne. Elvégre én lennék a legboldogabb a világon, ha újra teret hódítanának a basic, de jó telefonok, amik kevés funkcióval bírnak, de azt igazán tudják. Amik nem okosok igazán, de azt hűen és kitartóan szolgáltatják.
Színes kijelzős olcsóműanyag szappantartó a nagyi fürdőszobájából #nokia3310 #nokia2017
De nem. A Nokia a lehető legrosszabb megoldást választotta. Mint mikor a számos, kis hazánkban honos és hithűen kezelt halászlérecept közül kiválasztjuk azt, ami úgy kezdődik: végy 2 liter vizet és 3 kocka Maggi Halászlé Leveskockát... Levettek a polcról egy olyan hardveralapot, ami már 2007-ben is közelített a cikihez. Előhúzták hozzá a fiókból a cég történetének legimádottabb formáját. Átrajzolták, hogy mégis modernebb legyen és beleférjen az új régi technika, majd az egészet kiöntötték egy halom újrahasznosított szappantartóból. És, csak hogy az egészet megkoronázzák, elkészítették a világ legszomorúbb retro játék remake-jét, a Snake-t.
Én rettentően szomorú vagyok. Akkora lehetőség lett volna ebben a projektben. Nem, tényleg nem lehet megtenni az új 3310-el azt, amit az eredeti megtett, mert eleve más korban élünk, mások a piaci viszonyok, de ha már retro vonalon terveztek újraálmodni valamit, akkor miért kellett belőle rémálmot csinálni? Tényleg, ha már foglalkoztak vele, időt és erőforrásokat fektettek bele, akkor miért nem voltak képesek jól csinálni? Valami olyat, ami ha nem is néz ki úgy, mint a régi, de legalább szellemiségében mutat valami hasonlóságot az őssel? Mert ránézésre ez sem korfüggvényű funkcionalitásában, sem divatosságában, sem masszivitásában nem adja azt, amit az eredeti adott. Pedig az eredeti pontosan ezekben volt a legjobb.
Lehet, hogy a tervezők számára ez elszomorító, sértő, vagy szimplán lelombozó, bár kétlem, hogy ez visszajut hozzájuk, de ezt elszúrtátok srácok. Kihagytátok az évtized ziccerét és ezt sosem fogjátok tudni lemosni magaotkról. És igen. Zseniális marketinghúzás volt, hisz a bemutató előtti hetekben mindenki a Nokiáról beszélt és a cégnek kérdés nélkül a hírverésre volt most igazán szüksége, de egyetlen magát igazán komolyan vevő cég sem teheti meg, hogy a reklám oltárán ilyen módon beetesse, palira vegye, és tulajdonképpen, valahol meg is alázza a rajongóit. Mert igen. A Nokiának annak ellenére vannak hű rajongói, hogy az elmúlt 10 évben az enyészet volt a fő marketingfogásuk. Vannak, akik tudják, mi minden került ki a finn gyártó kezéből és milyen koponyák dolgoztak ott. És ők most nem csalódtak, egy világ omlott össze bennük. Egyetlen kérdés maradt már csak a végére. Hol van az 5510-esem telepítő CD-je?
